Az LNB-k gyártói termékeiket egyre gyakrabban különösen alacsony zajszintekkel reklámozzák. Ezzel a vásárlót abban a hitben ringatják, hogy optimális minőséghez és a lehető legjobb vételhez jut. Meg kívánjuk ismertetni olvasóinkat a pontos összefüggésekkel. Az LNB-k zajszintjének alig van köze a vétel minőségéhez. A jelhordozózajtávolság és az antenna ill. a tükör valamint az LNB közötti összjáték sokkal fontosabb szerepet tölt be. Hiába a gyártó által 0,1 dB-es zajszintűnek megadott LNB, ha roszszul van beállítva, és rosszak az időjárási viszonyok, csak szerény eredményt fog adni. Ráadásul a 0,1 dBes értékeket a gyakorlatban nem lehet elérni, ezzel minden szakértő tisztában van. Ezért, egy átmeneti időszak után, a néhány európai műholdas és kábel szakszövetségbe tömörült cégek eltekintettek a zajszint megadásáról. További, gyakran előforduló, ám megtévesztő a „HDTV-alkalmas” felirat. Minden univerzális LNB alkalmas a nagyfelbontású tv-adások vételére.

Egyáltalán mihez szükséges az LNB és mi az a zajszint?

Az LNB az angol Low Noise Block Converter kifejezésből adódó rövidítés. Néha az LNC rövidítést vezetik le belőle. Az LNB a műholdas vételi berendezés vevőfeje, amely az antennatükör által visszavert 10,7- 12,75 GHz-es műholdas jeleket egy üregrezonátorban felfogja, majd a 950-2150 MHz-es tartományba eső jelekké alakítja és felerősíti. Erre a műveletsorra azért van szükség, hogy
a műholdas antennajelek koaxiális kábelen szállíthatók, és a vevőkészülék számára feldolgozhatók legyenek.

Minden univerzális LNB mind az analóg, mind a digitális és HDTV vételhez alkalmas, anélkül, hogy az LNB-n vagy annak csomagolásán erre utaló jel lenne.

A frekvenciatartomány átalakítása 9,75 ill. 10,6 GHz-es frekvenciára hangolt oszcillátorok (rezgőkörök) segítségével történik. Egy LNB-ben tehát nagyszámú elektronikus alkatrész található. A zajszínt
az LNB-n belüli jelátalakítás függvénye. Minden elektronikus kapcsolási elem növeli a zajszintet. A frekvencia bonyolult átalakításához különleges, térvezérlésű tranzisztorokat használnak. 12 GHz-es frekvenciánál még a legkorszerűbb tranzisztorok zaja is 0,34 és 0,45 dB között van. Tehát önmagukban is a „reklámozott” 0,1 dB feletti zajt termelnek. Ráadásul tömeggyártásnál az LNB-kbe beépített kapcsolási elemek minőségének meglehetős szórása van. Egy komplett LNB esetében a zajszint reális értéke kereken 0,7 dB, de a több kimenettel r e n d e l k e z ő LNB- k például többlépcsős erősítéssel, és így nagyobb zajszinttel rendelkeznek. Összességében az LNB-k átlagos valódi zajszintje 0,9 dB és 1,5 dB között mozoghat.

Egyetlen kimenettel rendelkező LNB leegyszerűsített kapcsolási rajza

Melyek a tényleges kritériumok?

A vétel minőségének tényleges meghatározója a vivő/zaj (C/N) viszony. Ez az arány a hasznos jel, vagyis a venni kívánt kép- és hanginformációknak és a zavarok által okozott jeleknek (ez utóbbi a zajjeleken kívül a pillanatnyilag nem kívánatos kép és hangjel is lehet), arányát mutatja. A vivő/zaj arányt dB-ben adják meg. A súrlódás- és zavarmentes vételhez az analóg és a digitális vétel vonatkozásában határértékeket állapítottak meg. 7 dB-t meghaladó C/N esetében a digitális vevőkészüléknél már kép- és hanghiba mutatkozhat. A HDTV vételnél ez az érték kb. 8 dB-re emelkedik. Alapvetően a jel/zaj viszony, meghatározott orbitális pozíciónál és telephelynél, az antennatükör méretétől és az LNB zajtényezőjétől függ. Ennek során az antenna és az LNB közti összjáték rendkívül fontos. A vevőfejet centrálisan kell a tükörre irányítani, hogy a tükör által összegyűjtött hasznos antennajeleket az LNB vevőfeje optimálisan magába fogadja. Különösen negatív hatással lehetnek a vételre azok a melléknyalábok, szórások, melyek a szomszédos műholdakról az antennán keresztül felfoghatók. Ezek zavarják a vételt és hatással vannak a zajviszonyra.

A tükör mérete

Az LNB alacsony zajszintjére építve ugyan csökkenthető a tükör átmérő, azonban a kisebb tükör átmérő révén egy orbitális pozíció kívánt hasznos jele és a szomszédos műholdakról fogott zavaró jelek közötti különbség is csökkenni fog. Minél nagyobb a tükör annál nagyobb a szelektivitás, és nőnek a tartalékok is rossz időjárási viszonyok esetére. A cél hogy a legközelebbi orbitális pozícióról felfogott
jel és a választott pozícióról felfogott jel között a különbség minél nagyobb legyen. Egy LNB gyengébb zajtényezőjét a nagyobb tükör kiegyenlíti. Ezek szerint az optimális vételt a nagyobb méretű tükör biztosítja. Sok gyártó ezért egyedi berendezéséhez legalább 60 cm átmérőjű, több résztvevős berendezésekhez inkább 80 cm átmérőjű parabolaantennát ajánl.

Szomszédos műholdak zavarhatják a vételt, ha az antenna nincs optimáli - san irányba állítva, vagy ha az LNB nincs megfelelően a parabola fókuszába helyezve.

A diagramon a vivő-zaj aránynak a táprendszer zajtényezőjétől való függősége ismerhető fel.

A diagram egy 29 és egy 50 cm-es átmérőjű parabolaantenna hatékonyságát mutatja, a hasznos és a zavaró jelek elválasztásának vonatkozásában. Az ábrán a szomszédos, 16 fokon üzemelő Eutelsat W2, valamint a 23,5 és a 19,2 fokon üzemelő Astra műholdak egymásra gyakorolt befolyása látható. A 29 cm-es átmérőjű tükör a keleti 16 fokon üzemelő Eutelsat pozíciójánál -3 dB-es, míg az 50 cm-es átmérőjű tükör már -9 dB-es különbséget mutat a hasznos és a zavaró jelek között.

Összegzés

Az LNB vásárlásával kapcsolatos döntés meghozatalánál mindig arra kell ügyelni, hogy az LNB összhangban legyen a tükörrel. Ha a minél alacsonyabb zajtényezőre való törekvés helyett, a nagyobb átmérőjű antennatükörre fektetjük a hangsúlyt, sokszorosan nagyobb nyereségre számíthatunk. Az egész berendezés vételének minősége szempontjából ráadásul az antenna gondos beállítása és az LNB-nek a tükör központjába való pontos centrírozása a döntő fontosságú. Egy rosszul beállított antenna következményeit a legkisebb zajtényezőjű LNB sem tudja kiegyenlíteni. Nem megfelelő vételi eredmények esetén célszerű az LNB-t másik típusúra cserélni, mert a gyakorlat azt mutatja, hogy nem minden LNB működik „optimálisan” minden tükörrel. Sok gyártó műholdas antennájához meghatározott típusokat ajánl. Ráadásul a 0,7 dB alatti zaj adatok komolytalanok, és az elektronikus kapcsolások figyelembevételével elvileg sem helytállók.

Forrás: Szatelit magazin