A korong másodpercenként 24 fordulatot tett meg, s az így másodpercenként előállt 6x24=144 képinformációt sugározták ki az előfizetők felé. A megoldást még a negyvenes években a Budapesten született Goldmark Péter Károly dolgozta ki a CBS számára, ezt nevezték képváltó rendszerű színes televíziónak (field sequential color system). A vételhez hasonlóan mechanikus rendszer kellett. A képcső előtt az adással szinkronban egy ugyanolyan színszűrő tárcsa forgott, s valójában a néző szemében alakult ki a színes képhatás.

A rendszer legnagyobb problémája – a kezdetlegesség mellett – az volt, hogy akkoriban a fekete-fehér televíziós adásoknál 60 képet továbbítottak másodpercenként. Ahhoz, hogy a színes adás beférjen ugyanabba a sávszélességbe, mint a fekete-fehér, az 525 soros felbontást 405 sorosra csökkentették. Ez viszont azt is jelentette, hogy a színes adást a fekete-fehér készülékeken nem lehetett fogni, csak egy külön adapter segítségével. A képernyők jelentős része tehát a színes adások időtartama alatt sötét maradt.

Tovább nehezítette a helyzetet, hogy egyedül a CBS gyártott színes televíziót, a Columbia 12CC2 modellt a vételhez. Nem csoda tehát, hogy a szolgáltatásnak nem lett sikere. A készülékből kétszáz darabot gyártottak, s százat tudtak eladni 1951 novemberéig, amikor a Nemzeti Termék Hatóság a koreai háború miatt betiltotta a színes televíziók gyártását. Mire pedig a tilalmat 1953-ban feloldották, az RCA már készen állt az NTSC színes rendszerrel, mely már kompatibilis volt a fekete-fehér készülékekkel is. Az FCC – aki 1950. szeptember elsején még a CBS rendszerét fogadta el nemzeti szabványként – felülbírálta döntését és ennek következtében lett az USA színes TV szabványa az NTSC rendszer.
 
dr. Bartolits István

 

Képen: CBS televíziós szett

 

Forrás: nmhh.hu