Nem kapott „többségi támogatást” a közmédiumok közös szervezetbe vonásának gondolata egy Budapesten rendezett mai médiakonferencián. A kerekasztal-beszélgetésen az MTV ügyvezető alelnöke fogalmazott úgy: lehetségesnek tartja, hogy a közmédiumok feladataikat egy vállalaton belül lássák el. A Duna Televízió elnöke szakmai alapon utasította el a lehetséges összevonást. A Magyar Rádió elnöke pedig azt mondta: ma nem az az elsőrangú kérdés, hogy milyen szervezeti struktúrában működnek a közmédiumok. Az a kérdés, hogy a következő kormányzat mit akar kezdeni a magyar médiarendszerrel.

A Duna Televízió tizennyolc éve igyekszik igazolni önálló létének értelmét, nem sikertelenül – mondta a Napi Gazdaság című lap által szervezett médiakonferencián Cselényi László, a Duna Televízió elnöke. 

 

A közmédiumok lehetséges összevonásának időről időre felröppenő hírével kapcsolatban Cselényi egy kérdést fogalmazott meg: össze lehet-e mindent mindennel vonni? “Nem hiszem, hogy ha összegyúrnák a közmédiumokat, sokáig megmaradnának együtt”- érvelt.

 

Hozzátette: van igazság a bírálatokban, miszerint egy-egy eseményen gyakran több közszolgálait stáb is jelen van. Ugyanakkor azt is tudomásul kellene venni, hogy más-más szolgáltatásra van szüksége a határon túli magyaroknak és a világ magyarságának, mint a Magyarország határain belül élőknek – mondta. “A feladatokat ezen a téren szépen meg lehetne osztani” – érvelt a közmédiumok önállósága mellett Cselényi László.

 

Megjegyezte: akik bírálják a Duna Televíziót, nézzenek utána, hogy Portugália, Törökország avagy Görögország mennyit áldoz arra, hogy önálló csatornák szolgálják ki e nemzetek világban élő nyelvi közösségeit.

 

Such György, a Magyar Rádió elnöke egyáltalán nem gondolja, hogy "az összevonás csodaszer lenne és minden problémát megoldana". Sőt: adott esetben több kárral járhat, mint haszonnal. “Az egyes intézményeknek kötelezettségvállalásai vannak. Léteznek vagyonok, dönteni kellene arról, lesznek-e jogutód cégek, vagy újakat alakítanak és egyik sem lesz a többi jogutódja. Ha rosszul csinálják,évekig tartó vergődéssel jár majd, siker nélkül, botrányokkal, cirkuszokkal”- szögezte le Such György.

 

A három közmédia-elnök közül egyedül Medveczky Balázs, a Magyar Televízió ügyvezető alelnöke látta egyértelműen úgy: a mai feladatokat egy médiavállalaton belül is el tudná látni a két köztévé és az egy közrádió. “Európa számos példája mutatja, hogy egy vállalaton belül

is megoldhatók és így valamiképpen csökkenthetőek azok a szervezeti költségek, amik most külön-külön jelennek meg a négy intézménynél” – érvelt. A kerekasztal résztvevői később ellenpéldákkal is éltek, mondván: az uniós országokban mindkét modellre akad példa bőven.

Kérdésre válaszolva Medveczky Balázs azt mondta: még ha költségekkel jár is, szükség van a négy köztelevíziós csatornára (ma ezek az m1, az m2, a Duna I. és a Duna II). „Hogy hogyan kell tematizálni, milyen tematikájú csatornákat kell létrehozni, az már valóban egy kultúrpolitikai kérdés” – tette hozzá Medveczky Balázs.

 

Such György a kerekasztal beszélgetésben úgy fogalmazott: az új kormányzatnak kultúrpolitikai döntéseket kellene hoznia arról, hogy mit, milyen módon és milyen intézményrendszerben kíván finanszírozni. “Ezen túl a teljes magyar médiarendszert át kellene tekintenie. Ezen belül csak harmadlagos kérdés, mi lenne a közmédia szerepe, és csak negyedleges kérdés, hogy azt milyen szervezeti formában kívánja megoldani” – érvelt a Magyar Rádió elnöke. 

 

A konferencia és a kerekasztal-beszélgetés szervezői a vita végén megjegyezték: remélik, a kerekasztal üzeneteit meghallják azok a döntéshozók is, akik a következő négy év kultúrpolitikáját alakítják majd. 

Forrás: Duna TV

 

sat.hu