SAT.HU ANTENNA SZAKÁRUHÁZ TERMÉKAJÁNLÓ |
Az RTL és a TV2 fogja eltartani a közszolgálati adókat |
| Dátum: 2008-03-02 12:50:58 | |
 A médiatörvény megalkotásán a politikusok a kilencvenes években hosszú ideig vajúdtak. Akkoriban a szűkös frekvenciakészlet elosztása volt a tét, mára azonban a bőség zavarával küzdenek a digitális átállás miatt - idézi fel Jánosi György, a digitális átállás pályázatának országgyűlési ellenőrzését szolgáló eseti bizottság elnöke. Előrejelzése szerint napokon belül készen lesz az új médiatörvény koncepciója. |
| Mi lesz az első: a digitális átállás vagy az új médiatörvény létrehozása? Ebben a témában született egy ötpárti megállapodás, melynek az volt lényege, hogy az új médiaszabályozásnak kell elsőként elkészülnie, majd a digitális átállásnak kell következnie. Hogyan áll ez a folyamat?
Ma már eljutottunk oda, hogy az ellenzék elfogadja a multiplex üzemeltetési pályázatot, ha legalább egy ötpárti megegyezést tükröző koncepció összeáll az új médiatörvény lényegét illetően. Elég, ha egy 9-10 oldalas alapdokumentum megszületik ebben a témában. Ezzel egy időben párhuzamosan történnek a dolgok. A Nemzeti Hírközlési Hatóság február végére teszi le az eseti bizottság asztalára a véglegesnek szánt kiírást. Ha addig megszületik ez a 9-10 oldalas dokumentum, minden megy a maga útján: folyik a pályáztatás, és közben folyik a médiatörvény kodifikációja a parlamentben. Milyen területekre összpontosít majd a 9-10 oldalas új koncepció? Öt területre koncentrálunk. Az első a piacra lépés szabályai és versenyszabályok, hiszen itt egy új rendszer fog kialakulni, megsokszorozódnak a csatornák. A második a tartalomszabályozás. A harmadik a közszolgálat definiálása, a közszolgálati intézményrendszer meghatározása, a pénzügyi támogatás módjai. A negyedik a médiafelügyelet, egy gyökeresen új médiahatóság létrehozása. Az ötödik terület a finanszírozás témája önállóan. Speciális szabályok lesznek a közszolgálat, a közösségi média és a kereskedelmi csatornák számára. Ráadásul a közszolgálati tartalmak előállításának egy részét a kereskedelmiekkel szeretnénk megfizettetni, annak fejében, hogy tőlük nem várunk el semmiféle közszolgálati feladatot. Ha minden a tervek szerint halad, akkor márciusra kiírhatják a pályázatot. Hogyan haladnak tovább a médiatörvénnyel? A médiapiaci koncepció alapján készül a kodifikált szöveg, amit ötpárti alapon viszünk a parlament elé. Reményeim szerint igen, még a nyár előtt megszületik a törvény. A jelenlegi elképzelések szerint a kereskedelmi média fogja finanszírozni a közszolgálatot. Hogyan gondolják pontosan? Két díjat tervezünk: egyik a piacfelügyeleti típusú hozzájárulás, ami majd a médiahatóság működtetését látja el. A másik díj a közszolgálatiság fenntartásához szükséges díj, amit ugyancsak a kereskedelmiektől gondolunk begyűjteni. Nettó vagy bruttó árbevétel alapján. A kereskedelemi tévék is részt vesznek az egyeztetésben? Elfogadják ezt az új sarcot? Úgy tűnik, hogy igen. Folyamatosan tárgyalunk velük, igyekszünk elébe menni minden potenciális konfliktusnak. Még valami: azt a díjat, amit a kereskedelmiektől szedünk, nem csak a közszolgálatra fordítjuk, hanem pályázható forrás lesz - akár a kereskedelmi tévék is pályázhatnak, ha vállalnak közszolgálatot. De ennek az alapnak a döntő része a közösségi, a helyi tévéknek, rádióknak szól majd. A multiplex pályázat elhúzódása illetve a pályáztatás későbbi megjelenése a kábeleseknek kedvező, mert a földi sugárzású digitális szolgáltatás megjelenéséig új ügyfeleket szerezhetnek. Nem vonja-e maga után ez a csúszás a multiplex elértéktelenedését? De, pontosan ez az oka annak, hogy a pártok érzik a kompromisszumkényszert. Ez a történet kormányokon átívelő, ebben a 2010. utáni kormányoknak is felelőssége lesz, hogy sikerül-e az analóg frekvenciákat lekapcsolni. Mindenki félreteszi az aktuálpolitikai csatákat, hogy időben ne húzódjon el folyamat, ne értéktelenedjenek el a multiplexek. Információink szerint havi egy százalékkal nő a kábeles penetráció. Miért nem mindegy a politikusoknak, hogy melyik platform nyer teret? A kábeles vagy a földfelszíni sugárzás? Azért, mert nem akarunk lemondani azokról a frekvenciákról, amelyeket kiharcoltunk. De ha nem találunk pályázót, akinek ez megéri, akkor köszönettel vissza kell adnunk a frekvenciákat az EU-nak. Most még van értéke, mert a piac 20-25 százaléka még mindig földfelszíni sugárzással néz televíziót. Ezért sürgetjük a pályáztatást, a digitális átállást. Az Antenna Hungária lesz vélhetően az egyetlen pályázó a multiplex üzemeltetői pályázatra, de neki is sokmilliárdos beruházást kell tenni ahhoz, hogy a hálózatot létrehozza, illetve üzemeltesse a multiplexeket. Erre számít Ön is, vagy más várakozásaik vannak? Szerintem több pályázó fog megjelenni a piacon. Az igaz, hogy az Antenna Hungáriának van olyan hálózata, amelyet át kellene alakítani, de sokan nem tudják, hogy ezen kívül is vannak jeltovábbításra hálózatépítési lehetőségek. Már meglévő tornyokra is lehet jeltovábbítókat felszerelni. Például az MVM-nek van erre alkalmas hálózata, itt különböző lehetőségek vannak. A piaci szereplőkkel való beszélgetésből számomra az tűnik ki, hogy nem lehet tudni a szolgáltatás üzleti modelljét. Nincs benne a pályázatban, ilyen módon megfoghatatlan a nyereségképzés, még akkor is, ha tizenkét éves szerződést kötnek a nyertessel. Mi a véleménye erről? Nagyjából van üzleti modell. De olyan követelményeket állítunk a nyertes számára, hogy csak nagyon tőkeerős, hosszú távú szerződésre berendezkedett vállalkozás teljesítheti. Rájuk terheljük a kommunikációs kötelezettséget, a tájékoztatást. Rájuk hárítjuk a set-top box támogatást a rászorulók körében. Nagy tétel a hálózatépítés, de a legfontosabb, hogy a nyertes pályázó akkor fogja tudni megtartani ezt a piacot, ha a lakosságnak ingyen adja a műsorokat. De nem kérhetnek azoktól a műsorszolgáltatóktól sem sokat, akik bekerülnek a multiplexbe. Csak ingyenesen sugározhatnak? Nincs előírva, de az EU tapasztalatai azt mutatják, hogy az első 12-19 csatorna az első két multiplexben még ingyenes, de a következő multiplexre már rákerülnek fizetős tematikus csatornák is. Lényegi kérdés, hogy a szakemberek szerint nem lehet az analóg adást 2011 végéig lekapcsolni, mert a lekapcsolás nem egyszerre történik, hanem szigetenként. Ahhoz, hogy 2011 végére megtörténjen, már 2010-ben meg kell kezdeni a lekapcsolást szigetenként, régiónként. Így megtörténhet egyes helyeken, hogy éppen a választási időszakban szűnik meg az analóg adás. Az emberek azt fogják érzékelni, hogy elvettek tőlük valamit, nevezetesen a tévéadást. Arról nem beszélve, hogy sérülhet az egyik alapjog, a tájékozódás joga. Ez egy nagyon érzékeny dolog. Késleltetni kellene az átállást? A kereskedelmi tévék 2011. június 30-ig fognak lekapcsolódni az analógról. Viszont ez megtörténhet úgy is, hogy körzetenként építik, és körzetenként kapcsolják le. Így sorban haladnak a lekapcsolással, átállással. A folyamat végén, 2011 nyarán pedig egyszerre átáll a teljes rendszer. Az Antenna Hungária feladata, hogy sugározzák a digitális jeleket, de még az analóg is fogható legyen. Nem marad senkinek sötét a tévéképernyője? Megoldható, amit mondtam, de ha nem érnek el mindenkit a tájékoztatással, ha nem tudnak minden fontos részletről az emberek, akkor elsötétülhet a képernyő. De azt gondolom, az az érdeke mindenkinek, hogy egyszerre valósuljon meg a lekapcsolás. Ön is részt vett a kilencvenes években a médiatörvény megalkotásában. Érdekes lehet újragondolni ugyanazt a területet tizenhárom-tizennégy évvel később. Hogyan viszonyul / viszonyulnak ehhez? Jó, hogy néhányan valóban ugyanazokkal együtt ülünk a tárgyalóasztalnál. Az MDF-ből például Zsigmond Attilával, a Fidesztől Deutsch Tamással. Az aktuális médiapolitikai esemény az MTV elnökének választása, ami mindig egy többfordulós történet. Most mire számít? Az új médiaszabályozással kapcsolatban a legnehezebb az átmenet időszaka. Hamarosan lejár a kuratóriumok mandátuma a Duna TV, a Magyar Rádió élén, majd az ORTT mandátuma is. Kérdés, hogyan vezényeljük át a rendszert, mert sok szempontból egy vadonatúj struktúrát fog létrehozni. Az ötpárti egyeztetéseken az átállással is foglalkozunk minden ülésen. De ez elsősorban jogi problémákat vet fel. Nehéz elhinni, hogy mindez főképp jogi probléma, nincsenek politikai bennfentesek, akik saját érdekeiket képviselik. Bizonyára minden pártnak az az érdeke, hogy a nyilvánosságra befolyást gyakoroljon, és már most azon gondolkodnak, hogy ha elkezdődik a digitális jövő, akkor az milyen lesz a számukra. A politikán belül itt is jól érzékelhető a szemléletváltás. A politikusok általában úgy közelítenek a médiaügyekhez, hogy ők maguk hányszor szerepelhetnek az adott tévében, rádióban. De amíg a korábbi médiatörvénynek a szűkös frekvenciakészletet kellett elosztania, addig a mostani szabályozás egészen más. Itt a bőség zavarában kell rendet rakni - ha szabad így mondanom. Innentől kezdve a pártok most már nem a médiatörvényen keresztül akarják a politikai akaratukat érvényesíteni, hanem elkezdenek vadul építkezni. Mert ebben a megnyíló világban létre lehet hozni olyan médiabirodalmakat, amelyekben van például egy Magyar Nemzet, van egy Lánchíd Rádió, van egy Hír TV. Most már nem egymástól akarják elvenni a műsoridőket, hanem mindenki maga próbál építkezni. Sokat beszélgettünk róla, hogy a kinyíló médiavilágban szükséges-e centivel méricskélni a pártatlan tájékoztatást minden médiában? De aztán megválaszoltuk, hogy nem, mert maga a kinyíló rendszer fog, különösebb külső beavatkozástól mentesen egyensúlyba kerülni. Tasi Katalin - Hazafi Zsolt Forrás: hirszerzo.hu |
Hozzászólások |
| comments powered by Disqus |
Webáruház
