SAT.HU ANTENNA SZAKÁRUHÁZ TERMÉKAJÁNLÓ |
Borulhat a hazai televíziós piac |
| Dátum: 2006-05-25 14:56:56 | |
 Miközben a magyar kormányzat szakértői Genfben vitáznak a digitális frekvenciák szétosztásáról, idehaza pedig a politikai pártok képtelenek megegyezni az átalakulást lehetővé tevő törvénymódosításról, a piac a televíziózás új korszakára készül. A technológia elterjedésében döntő szerepet játszhat a romániai milliárdos, Teszári Zoltán tulajdonában lévő Digi TV, mely már-már ingyen kínálja szolgáltatásait. |
| A szolgáltatók pontosan érzik, hogy a digitális televíziózás elterjedésével borulhat mindaz, amit eddig a műsorszerkesztésről, sugárzásról, a technológiáról tudtunk, s ezzel együtt radikálisan átalakulhat a reklámpiac, az IT-ipar, a fogyasztói szokások.
Csakhogy \"ember legyen a talpán, aki meg tudja jósolni, milyen ütemben zajlik le a folyamat, és a rengeteg új lehetőség közül mire kattannak rá igazán a nézők\" - érzékeltette a Hírszerzőnek a piaci szereplők felfokozott lelkiállapotát Szűcs László, a UPC Magyarország kommunikációs igazgatója. Késő bánat A szolgáltatók többé-kevésbé felkészülten várják a digitális piac megnyílását, nem úgy a késésben lévő politikai és állami szféra, amelynek elvben (és a leköszönő kormány saját magával szemben megfogalmazott elvárásai szerint is) kezdeményező szerepet kellene vállalnia a digitális műsorszolgáltatás beindításában. Ebbe az irányba hat az Európai Unió elvárása is, amelynek értelmében 2012-re a tagállamoknak a földfelszíni analóg szórásról át kell térniük a digitálisra. Sőt, komoly globális kihívásról van szó, hiszen az újfajta szolgáltatás beindítása megkívánja a frekvenciák újraosztását, melyet az ENSZ Nemzetközi Távközlési Egyesülete (ITU) felügyel. Az ITU május 15-re Genfbe összehívott több hónapos konferenciájára viszont - minisztériumi forrásaink szerint - a magyar állam, pontosabban a Kovács Kálmán vezette informatikai tárca delegáltjai rosszul előkészített programmal utaztak ki. Budapest nyolc-tíz frekvenciát szeretne, de az igények nincsenek kellően alátámasztva, hiszen a magyar parlament még el sem fogadta a digitális átállásról szóló törvényt. A kormánypártok a Fideszre mutogatnak, mondván: az ellenzéki párt nem adta áldását a kétharmados többséget igénylő módosításra, míg az ellenzék szerint a javaslat rosszul lett előkészítve. Márpedig a tét nagy, a genfi döntés ötven évre szól, ráadásul a hazánkkal szemben kész tervvel Genfbe érkezett Szlovákia igen alapos csomaggal rukkolt elő, várhatóan számos frekvenciát el fog vinni Magyarország elől. A Kovács Kálmán vezette minisztérium sok tekintetben megkésve lépett. Tavaly kérték több törvény alkotmánybírósági vizsgálatát, illetve az uniós jogszabályokhoz való hozzáigazítását. Továbbá rendezni próbálták a kereszttulajdonlás kérdését is, azaz, hogy a jelenlegi analóg orgánumok digitális médiumokkal is rendelkezhessenek. Ez megütközést váltott ki, hiszen sokan attól tartanak, hogy a monopóliummal rendelkező tévés, rádiós cégek bebetonozzák magukat. Budapest-Bukarest tengely Márpedig a piac óriási. Az IP Nemzetközi Marketing Bizottság felmérése szerint Magyarország az elsők közé tartozik Európában a televízió előtt eltöltött idő tekintetében (2004-ben 274 perc volt naponta, idén becslések szerint háromszáz felé kúszik). A Nemzeti Hírközlési Hatóság (NHH) idei felmérése szerint kétmillió háztartásban van kábeltévé - 64 százalékos a lefedettség. Ez azt jelenti, hogy a magyar lakosság döntő többsége a kábelszolgáltatókra, illetve a műholdas megoldásokra esküszik, a klasszikus antennák felett lassan eljár az idő. Mire hazánkban lezajlik a földfelszíni digitális áttérés, várhatóan a fogyasztók jó része már műholdról vagy kábeltovábbítással kapja a szintén digitális jeleket. Ám a közel 40 százalékos, ma még analóg földfelszíni technológiát használó hányad sem elhanyagolható. Legalábbis nemzetpolitikai szempontból, hiszen az analóg szórás megszűnése után őket is be kell vonni a rendszerbe. Először is állami beruházással kell segíteni a digitális sugárzásra történő átállást (az Antenna Hungária számításai szerint ez 20 milliárdba kerül), másrészt nem lesz olcsó mulatság a háztartások számára a jelátalakító set-up boxok vagy a kompatibilis tv-készülékek beszerzése. Információink szerint ezért örült az IHM a Digi TV megjelenésének a piacon, hiszen a romániai cég hihetetlenül olcsón, az alacsony keresetűek számára is elérhető áron kínálja a technikát, csökkentve ezzel az átállás költségeit. Forrásaink szerint az IHM a bukaresti - az RMDSZ-es Nagy Zsolt által vezetett és Kovácsékkal szoros kapcsolatot ápoló - informatikai minisztérium kapcsolatrendszerét is igénybe vette, hogy az internet- és kábeltévé-üzletben utazó Teszári Zoltánt magyarországi terjeszkedésre nógassák. Árforradalom A digitális szolgáltatásban tevékenykedő multik számára nem túl nagy biznisz az antennázók tömege - mondja az egyik cég marketingese. Ők eddig azért nem álltak át a kábeles, illetve digitális műholdas megoldásra, mert vagy nincs pénzük a havidíjra, vagy nem szorgos nézők, így a tévétársaságok számára és számunkra nem igazán tényezők - magyarázza az üzleti szemlélet lényegét. Ennek ellenére a Digi TV februári megjelenése felforgatta a piacot (két éves szerződés esetén 1350 forint az alapcsomag), hiszen nemcsak a szerény keresetűek körében népszerű. Az NHH felmérése szerint a fogyasztók jelentős része túl magasnak tartja az előfizetések árát, így a régi kábeles ügyfelek is elgondolkodnak a szolgáltatóváltáson. A két főszereplő, a piacvezető UPC Direkt és az Antenna Digital is változtatásokra kényszerült (körülbelül 20-30 százalékkal csökkentek az árak), sőt, két kábelszolgáltató szövetség a Versenyhivatalhoz fordult, mondván a Digi TV önköltségi ár alatt kínálja a szolgáltatásait, tehát szabálytalanul szerez előfizetőket. A UPC pedig egyenesen vételi ajánlatott tett a Digi mögött álló Egyesült Magyar Kábeltelevízió Kft.-re (EMKTV) - sikertelenül. A cég állítólag néhány hónap alatt 30 ezer feletti előfizetőre tett szert, de pontos információkat nem tudni, mivel az EMKTV nagyon visszafogott marketinggel dolgozik, a cég vezetői többszöri megkeresésünkre sem válaszoltak. Nem akar nyugdíjba vonulni Gáspárik Attila, a romániai Audiovizuális Tanács alelnöke szerint a Digi TV tulajdonosa nem használja politikai kapcsolatait, ugyanis még nem is létezett az IMH, amikor az EMKTV megjelent a magyar piacon. Teszári egyszerűen jó szimattal, a digitális boom előtt beszállt a kelet-európai üzletbe (Szlovákiában is terjeszkedik), a vállalkozás mögött álló romániai RDS-RCS holding pedig kellően tőkeerős ahhoz, hogy diktálja az árversenyt. A Hírszerző által megkeresett konkurens cégek vezetői úgy vélik, Teszári vagy arra játszik, hogy később eladásra kínálja a cégét, vagy pedig idővel - a szerződések megkötése után - drasztikusan emelni akarja az árakat. Az utóbbi feltételezésre az RDS-RCS romániai üzletpolitikája lehet a válasz - szó sincs emelésről, egyre olcsóbb és differenciáltabb szolgáltatásokat kínál -, az előbbire Gáspárik elbeszélése, mely szerint Teszári az egyik vételi ajánlatkor így fakadt ki: \"harmincöt évesen menjek nyugdíjba?\". A romániai konkurencia mindenesetre már a digitális műsorszórás őskorában felforgatta a magyar piacot, pedig még fel sem pörgött az IPTV-k (internetes műsorszórás) és a Tirple Play (telefon, internet, tévé egyben) szolgáltatások piaca, ahol újabb szereplők - például a T-Kábel - nyomulnak nagy erőkkel. És akkor a tényleges digitális televíziózás jelentette kihívásokról (széles interaktív lehetőségek, mazsolázás a műsorfüzetből, reklámblokkok átugrása, visszapörgethető felvételek) még csak nem is beszéltünk. M. László Ferenc Forrás:www.hirszerzo.hu |
Hozzászólások |
| comments powered by Disqus |
Webáruház
