Az IN-Stat ide vonatkozó, kínai televíziózásban rejlő lehetőségeket felfedő riportjából kiderül, hogy Kínában több mint 200 millió olyan háztartás van, mely rendelkezik tv készülékkel, de kábelkapcsolattal nem, így a műholdas televíziós piac potenciális célcsoportjaként tekinthetünk rájuk. Ezek az otthonok eddig analóg földi jeleket fogadtak, esetleg illegális set-top-boxszal és műholdas kapcsolattal tévéztek. Egyértelmű tehát, egy minimum 200 millió főt számláló piacra érdemes új szabványt kitalálni és bevezetni, és a hozzá tartozó chipeket legyártatni.

2008 június 9-én a ChinaSat-9 (Zhongxing-9) útjára indult a Xichang Műhold Indító Központból, Dél-Nyugat Kínában. A műholdat először a Beijingi Olimpia alatt használták a játékok közvetítésére. Arról azonban csak kevesen beszéltek, hogy a ChinaSat-9 esetén nem csak egy újabb kínai DTH műhold pályára és üzembe állásáról volt szó, hanem egy újfajta kódolásról és a modulációról. A műhold nem DVB-S, vagy DVB-S2, hanem egy merőben új szabvány alapján közvetíti a műsorokat, ez pedig nem más, mint az ABS-S (Advandced Broadcast System – Satellite, azaz Haladó színtű Közvetítő Rendszerű – Szatellit).

Egyből felvetődik a kérdés, hogy mi értelme volt létrehozni. A költségcsökkentés. A 200 millió "szűz" televíziózó egészen biztosan örülni fog egy, a távolabbi otthonokba is eljutó, megfizethető, sőt olcsóként beharangozott televíziózási lehetőségnek. A kínai közigazgatás „Minden falu” programjának célja a tv eljuttatása Kína minden egyes részére. Ebben óriási segítség a műholdas vétel, azonban egyből olcsó vevőkészülékek is kellenek. Minden egyes vevőkészülék lincensz-díjak befizetésével jár, hacsak nem használják saját szabványukat!

A költségcsökkentési történet a kínai AVS –el (Audio Video coding Standard, azaz Hang és Kép kódoló Szabvány) kezdődött. Az újfajta videó tömörítési eljárással már rengeteg pénzt spórolhattak meg a kínai elektronikai gyárak, ugyanis nem kellett például súlyos lincensz összegek megfizetésével megvásárolniuk az MPEG szabvány használatának jogát. Az AVS tudásában az MPEG-4-hez áll a legközelebb, de kevesebb memóriát igényel, és alacsonyabb sávszélességet foglal el. Míg az MPEG-4 csak videó kódolására alkalmas, az AVS kép, hang és egyéb média anyaggal is elbír.

A Tele-Satellite magazinból (02-03.szám) megtudjuk, hogy az ABS-S az AVS alapján készült, technikai szempontból egyszerűbbnek tartják a DVB-S2-nél. Az ABS-S sávszélesség hatékonysága hasonló a DVB-S2-jéhez (kb. 30%-kal több tartalom küldhető el, összevetve a DVB-S-el, ugyanazon az átviteli csatornán). A technikai egyszerűség miatt azonban jobb eséllyel bír arra, hogy IC gyártók nagyobb százaléka tudja majd elsajátítani ezt a technikát, rövid időn belül. DVB-S2 és MPEG-4 jóval összetettebb, és nem túl sok IC mérnök kínál kompatibilis chipeket.

Az új szabvány gyakorlati alkalmazásáról, tapasztalatokról még nincsenek visszajelzések.

Forrás: instat.com, tele-satellite.com, satnews.com

sat.hu