SAT.HU ANTENNA SZAKÁRUHÁZ TERMÉKAJÁNLÓ |
Kína a világűrben is támad |
| Dátum: 2007-07-16 11:19:36 | |
 A hidegháború űrbeli fegyverkezési versenyéhez hasonlóan - de annál békésebb eszközökkel - ma is versenyfutás zajlik: a polgári célú műholdas helymeghatározó rendszerek kiépítésébe az Európai Unió is beszállna, bár nemrég megbicsaklottak a nagy ívű tervek. |
| A XVII. századi olasz csillagász után Galileónak nevezett program az Európai Unió és az Európai Űrügynökség közös vállalkozása, amit a földrész legnagyobb infrastrukturális beruházásaként harangoztak be. A Galileo fő célja az első, kimondottan polgári célra tervezett rádiónavigációs és helymeghatározási rendszer létrehozása. Az ismert amerikai GPS technológia mellett versenytársként és kiegészítőként működne az európai műholdas hálózat. Az óvilági illetékesek elsősorban jelentős gazdasági hasznot, de a napjainkra egyre jobban elterjedő műholdas navigáció terén függetlenséget is várnak az új rendszertől.
A bonyolult technológia nagyszabású beruházásra kötelez: a harminc műholdat úgy állítanák pályára, hogy az egész Földet optimális módon fedjék le, amit a jelenlegi GPS rendszerek nem tesznek lehetővé. A Galileo soha nem látott pontosságú, a bolygó egészére vonatkozó tér- és időbeli helymeghatározást kínálna a világ népeinek. Miközben a nagyközönség által jelenleg elérhető GPS rendszer öt-tíz méteres pontosságot nyújt, addig a Galileo pontossága két méter alatt, a kereskedelmi szolgáltatás pontossága pedig egy méter alatt lesz. A szolgáltatásokat mindenekelőtt a közlekedés, a mezőgazdaság, a környezet- és katasztrófavédelem, valamint a határvédelem területén lehetne felhasználni. Ezek a sci-fibe illő álmok azonban csak akkor valósulhatnak meg, ha összegyűlik a finanszírozásához szükséges pénz. Az eredeti tervek szerint 2012-ben startolna a program. Ehhez összesen 3,5 milliárd euróra volna szükség, de az EU eddig csak egymilliárd eurót tudott félretenni erre a célra. A késlekedés már eddig is 338 millió euró többletköltséget okozott. Eredetileg a közszféra és magáncégek közös finanszírozásával indult volna a projekt, de néhány hete eredménytelenül járt le a határidő, amelyet Brüsszel a Galileo program nyertes konzorciumának adott a megvalósítás feltételeinek rögzítésére. Az unió öt legnagyobb nyugat-európai tagállamának védelmi és csúcstechnológiai iparát képviselő konzorcium - köztük a Thales, az EADS és a Deutsche Telekom egyik leányvállalata - viszont kihátrált az üzletből, mivel túl kockázatosnak látta a befektetés megtérülését. (A Galileo harminc műholdjából huszonhatot a konzorciumnak kellett volna gyártania és pályára állítania.) A tagok nem tudtak megállapodni a részfeladatokról, ráadásul az érintett kormányok is egymással szemben lobbiztak. A program bedőlésének elkerülésére az uniós szervezetek gyors cselekvésre szánták magukat. Az eurohonatyák javaslata szerint teljes egészében uniós közpénzekből kellene állni a Galileo program költségeit. Barsiné Pataky Etelka, a Galileo európai parlamenti jelentéstevője szerint \"hiába elismerésre méltó az európai mérnökök teljesítménye, ha bizonytalan a megvalósítás, és nincs megoldva a teljes finanszírozás\". A képviselő aszszony már többször szóvá tette, hogy a köz- és a magánszféra partnerségén alapuló PPP-modell nem alkalmas a Galileo program megvalósítására. A magánszektor ugyanis nem vállal ekkora rizikót. Nem beszélve arról, hogy a tagállamok is egyéni érdekeik alapján befolyásolták a tárgyalásokat, s ezzel jelentős késéseket okoztak. Ezért úgy látja, hogy a projekt esetében a teljes európai közösségnek kell vállalnia a kockázatokat. Jacques Barrot szállításügyi biztos hatféle forgatókönyvet vázolt fel a Galileo sorsáról. A leállítástól a kizárólag közpénzből történő megvalósításig készültek tervek és hatástanulmányok. A Bizottság azt a megoldást részesíti előnyben, amely közpénzből történő kiépítéssel, majd később, a működtetés során magántőke megjelenésével számol. A tisztán közpénzből megvalósuló projekt jóval drágább megoldás lenne, mint az eddig tervezettek, és ennek költségeit kizárólag az európai polgároknak kellene állniuk. Az EU versenyt fut az idővel, mert közben már készül a kínai vetélytárs Compass nevű helymeghatározó rendszere, ami a tervek szerint 2008-ban lefedi Kínát és a szomszédos országokat. Rajcsányi Gellért Forrás:hetivalasz.hu |
Hozzászólások |
| comments powered by Disqus |
Webáruház
