Bár 1975-ben fémcsövek gyártásával kezdték pályafutásukat, 1988-ban már a műholdvevők piacán alkottak maradandót. Mindig ott voltak a fejlődés és a fejlesztés élvonalában, csináltak DSR vevőt, ADR vevőt, síkantennát, mindenféle műholdvevőt, újabban autórádiót, akár beépített navigációs rendszerrel is, és mindezt Németországban, nem valahol a Távol-Keleten. (Természetesen nem akarnám az ottani gyártókat lebecsülni, csak ma már elég ritka a jelenség.) Lassan 20 évvel az első műholdvevőm után sikerült rögtön több Technisat készülékkel is közelebbről megismerkednem.

Először az árához képest talán a legígéretesebb darabbal kezdeném a beszámolót, azaz a MultyMedia TS 1 nevű készülékkel. Ez egy DVB-S és DVB-T tunerrel ellátott, beépített Conax modullal és egy modulfogadóval felszerelt, műholdas, illetve földi digitális vételre alkalmas szerkezet.

Kibontva a dobozt némi csalódás ért, mert a készülék tömege és mérete kicsit elbizonytalanított, hiszen megszoktam bizonyos nagyságokat, és nem mellesleg a fém házakat, ez viszont nagyon kicsi és műanyag volt. Természetesen mindenki tudja, aki legalább egyszer már látott egy műholdvevőt belülről, hogy a relatíve nagy dobozok szinte üresek. Régebben még a tápegységek elfoglaltak ugyan némi helyet, de ma már ezen is túllépett a fejlődés, és a melegedés is mást jelent ma, mint mondjuk 10 éve, tehát semmi sem indokolja a szép nagy dobozokat, legfeljebb a megszokás, vagy újabban a beépített HDD-k, DVD-írók. Miután túltettem magam ezen a megrázkódtatáson, csatlakoztattam a készüléket az összes antennához, tv-hez, elektromos hálózathoz, és megnéztem, mit tudok kezdeni vele anélkül, hogy hosszasan bújnám a használati utasítást. Ennek két oka is volt. Egyrészt a hozzá adott magyar nyelvű leírás - feltehetőleg tévedésből - nem egészen ehhez a készülékhez készült (a földi digitális rész kimaradt), másrészt viszont még így is elég kiadós olvasmánynak nézett ki, és tapasztalatból tudom, hogy a kedves felhasználók hamar eltévednek az effajta sillabuszokban, ezért aztán vagy sikerül beállítani a készüléket, vagy visszaviszik a boltba, hogy rossz a készülék, és különben is nekik elég lenne egy néprádió. És ért még egy kellemetlen meglepetés: első közelítésben a távirányító nem csinált semmit. Kicsit alaposabban szemrevételezve kiderült, hogy nem érintkeznek rendesen az elemek, amin viszonylag könnyen lehetett segíteni. Miután túl voltam ezen a megpróbáltatáson is, már csak kellemesebb meglepetések értek.

A készülék alapból a magyar nyelvű menüt hozza fel, tehát keresgélni nem kell. A főmenü egyszerű, és a gyakorlatlanabb felhasználó is rögtön tudni fogja, hogy mivel is kell kezdeni. Hogy a kódolási rendszer mit keres a főmenüben, azt nem tudom, de remélem, másnak sem fog ez komoly fejtörést okozni.

Első nekifutásra az antenna beállításával kezdődik a procedúra, majd jön a csatornakeresés, azután az összes többi apróság. A főmenü/beállítások menüpont alatt jön az első szokatlan lehetőség, ti. két antennabeállítási opció is van, egyszer a műholdas (DVB-S), másszor a földi digitális (DVB-T). Kezdjük a már megszokott műholdassal! Itt rögtön az a kellemes meglepetés ér, hogy a két leggyakoribb műhold, az Astra és a Hotbird beállításával nem kell bíbelődni, mert ezt megtették helyettünk a gyárban. (Feltéve, hogy legalább egy kettes diseq kapcsolónk és természetesen 2 LNB-nk is van.) Ha további műholdakat is szeretnénk, erre is van lehetőség, kettőt még könnyedén beállíthatunk, ha négyes diseq és négy fej áll rendelkezésre, vagy kiválasztjuk a műholdlistából a motoros antenna nevű \"műholdat\", és akkor egy diseq1.2-es forgatómotor segítségével bővíthetjük a néznivalók számát. Van még egy - feltehetően sokak számára ismeretlen - opció, a multytenne. Ez nem más, mint a Technisat által kifejlesztett, meglehetősen kis méretű (45 cm), majdnem négyzet alakú antenna, amely egyszerre négy műhold vételét teszi lehetővé - bár abban nem vagyok biztos, hogy ez Magyarországon is igaz. Nyilvánvaló, hogy ezt is kezeli a beltéri. Igazán nagy csodákra ma már nem számít az ember, így leginkább az érdekelt, hogy mennyire érzékeny a tuner, mert itt azért adódnak még tisztes különbségek. Nálam a legbiztosabb teszt, hogy megbízhatóan jön-e az Astra 2-ről (28,5o K) a BBC 1, vagy sem. Ez főleg éjjel nem szokott jönni, átlagos érzékenységű készülékkel (ennek okairól majd egy másik cikkben), de ezt a vizsgát kitűnően abszolválta a Technisat.

Ezek után már nem nagyon aggódtam a földi vétel beállításánál, bár jó néhány, nálam megfordult készülék nem találta meg egyből a nagyon kis teljesítményű, és nálam egyébként is nehezen fogható budapesti földi digitális multiplexet, de ezzel ebben az esetben nem volt probléma. Az más kérdés, hogy első nekifutásra nem sikerült eltárolni, de lehet, hogy valamit nem úgy csináltam, ahogy kellett volna.

Miután összeállt egy szép hosszú lista a fogható adókból, nyilvánvalóan megpróbálunk ezekből egyéni listákat összeállítani, hiszen elég időigényes dolog lenne, ha mindig az összes adót tartalmazó listából kellene a nézendő csatornát megkeresni. Erre valók a kedvenclisták, amelyek összeállítása szokta a legnagyobb feladatot jelenteni, hiszen valamilyen rejtélyes oknál fogva, majd minden gyártó kialakít valamilyen, számára nyilván logikusnak és egyszerűnek tűnő rendszert, de ezek a legritkább esetben követik az egyszerű felhasználó észjárását.

Tulajdonképpen itt sincs másképp, tehát meg kell küzdeni a feladattal. Itt már erősen érdemes a használati utasítást böngészni. Ez egyébként a netről letölthető - igaz, magyar nyelven éppen nem -, így már könnyebb volt megbirkózni a problémával. Természetesen ezt a feladatot csak egyszer kell végrehajtanunk, tehát csak egyszer megy el - nem kevés - idő ezzel, azután már csak javítgatni kell rajta, ha kell egyáltalán. Részletekkel nem untatom a kedves olvasót, aki vesz ilyet, az úgyis kevesellné, aki nem, azt meg úgysem érdekli.
Viszont van még egy figyelemre méltó szolgáltatás - mint, ha jól tudom, minden Technisat készüléknél: az SFI (SiehFern Info). Ez egy nagyon jól használható műsorújság, amely az EPG-re alapozva a készülékben tárolja (figyelem: hetente frissítendő, de megfelelő beállítással a rendszer automatikusan frissül) a szolgáltatók által közölt információkat a műsorról. Igen sokféle szempont szerint csoportosítható, és tényleg jól használható. (Például: szeretnénk tudni a fogható csatornák heti fociközvetítéseit. Egy gombnyomással összeáll a lista! De ugyanígy lehetséges például a magyarnyelvű műsorok listáját is összeállítani. ) És még egy Technisat féle trükk: új csatornák megjelenése esetén letölti azokat, amennyiben engedélyezzük.

Szerencsémre volt lehetőség a kártyafogadó kipróbálására is. A készülék szinte azonnal felismerte a modult, ill. a benne levő kártyát, és miután német készülékről van szó, az sem volt meglepetés, hogy nagyon korrekt módon kezelte a multifeedes csatornákat és az almenüket. Ez persze nem véletlen, hiszen a német fizetős csomagnál rögtön három ilyen is van. Az ugyan nem tetszett, hogy a nagyon gyors ide-oda váltogatásnál előfordult lefagyás, de szinte még nem találkoztam készülékkel, ahol ez ne fordult volna elő. Azt gondoltam volna, hogy lassan már ennek is kitalálták az ellenszerét, de úgy látszik, még nem. (Egyébként egy újraindítással mindig helyreáll a rend.) Tartalmaz a szerkezet még egy beépített Conax kártyaolvasót is. Ennek leginkább azok veszik hasznát, akik előfizetnek a Technisat által üzemeltetett és az Astra 1G műholdon található rádiócsatornákra, ti. ezek csak ilyen módon hallgathatók. A csomag - bár nem volt szerencsém kipróbálni - elég sokféle zenei igényt kielégít, és miután megszűnt az Xtramusic, tudtommal ez az egyetlen
Magyarországról legálisan hozzáférhető tematikus zenei csomag. Azt pedig nem tudom elégszer leírni, hogy a műholdas rádiózás legalább akkora öröm, mint a műholdas televíziózás, és még a szemünket sem rongálja.

Az - gondolom - ma már alapkövetelmény, hogy AC 3 kimenet (és ahol van, ott remek Dolby 5.1-es hang) legyen a gépen, tehát a jó hang- és képminőség már nem lehet kérdés, nem is kell róla külön írni.
És ha mindez nem elég: lakókocsinkban, hajónkon és bárhol üzemeltethetjük, ahol van egy antenna és 12 V - tv-ről nem is beszélve, ti. a készülék 12 V egyenárammal működik, tehát a tartozékként hozzáadott autócsatlakozóval bármely fent említett helyen is működőképes a beltéri.

Egy dolog azért komolyan hiányzik. A tervezők elfelejtették, hogy ha a földi tv-antennát a DVB-T miatt a beltérihez csatlakoztatjuk, akkor a tv-készülékbe már csak a beltériből kijövő jelet lehetne eljuttatni, az RF csatlakozón. Ha lenne ilyen, de nincs. Bizonyára azt gondolták, hogy a tv-készülékbe úgyis a kábeltv jele megy. Én nem így gondolom, hiszen feltehetőleg azért vesz az ember egy ilyen készüléket, hogy ne kelljen még a kábeltv után is fizetni, és akkor bizony jó lenne, ha a földi antenna továbbfűzhető lenne.

Mire ezzel az írással végeztem, már a méretekkel is megbarátkoztam, tehát mindent összevetve: megéri a pénzét. És nem a mondás rossz értelmében.