SAT.HU ANTENNA SZAKÁRUHÁZ TERMÉKAJÁNLÓ |
Műholdak háborúja |
| Dátum: 2006-07-16 13:13:04 | |
 A jelenlegi tervek szerint jövőre a Pentagon egymilliárd dollárt költene műholdakat elpusztító fegyverek kifejlesztésére. |
| Negyvenöt év telt el Jurij Gagarin űrutazása óta. Az akkor már néhány éve tartó űrversenynek óriási lendületet adott a szovjet siker. Az Egyesült Államok szinte számolatlanul költötte a dollárszázmilliókat, milliárdokat a holdra szállást célzó amerikai űrprogramra. Néhány évtizeddel később a Szovjetunió felbomlásával az űrverseny véget ért. Ám ez a néhány évtized mérhetetlen mennyiségű tudományos és technikai fejlesztést igényelt, olyan eszközöket adva az emberiség szolgálatába, melyet mi is napról napra használunk, s melyekről sokszor nem is tudjuk, hogy az űrkutatás segítségével fejlesztették ki őket.
De azt igen nehéz megindokolni, vajon az űrverseny végeztével miért költene a Pentagon közel egymilliárd dollárt műholdak hatástalanítását, megsemmisítését célzó kutatásokra. Ráadásul a nemzetközi világűrjog ennek bizonyos formáit még tiltja is. (Tegyük hozzá rögtön, egy a kongresszusnak megküldött és a védelmi minisztérium által összeállított jelentés szerint Kína is hasonló terveket sző.) Az amerikai állami űrkutatás kettős módon működik. Egyrészt a polgári fejlesztésekért a NASA felel, s kap érte egy évre 16,5 milliárd dollárt. Ez többé-kevésbé nyilvános. Legalábbis nyilvánosabb, mint a Pentagon valamivel nagyobb összegű űrköltségvetése, melyet jövőre az amerikai védelmi minisztérium 439 milliárd dolláros költségvetéséből gazdálkodnak ki. S mindez teljesen titkos. Olyannyira, hogy habár a Pentagon már évtizedekkel ezelőtt használt műholdakon atomreaktort, a NASA-nak az általa meghirdetett, hasonló energiaforrást már tudományos célra használó ún. Prométheusz-terv keretén belül szinte mindent az elejéről kell kezdenie, hiszen még ők sem férnek hozzá a védelmi adatokhoz. Az űrfegyverkezés sokak szerint destabilizálná a Föld körüli térséget, hiszen az Egyesült Államok után Oroszország és Kína is hasonló célokat valósíthat meg. Ugyanakkor demonstrálhatják azt is: bármikor bármelyik ország műholdját képesek hatástalanítani. Azért ez a bármikor nem jövőre jön el, hiszen noha magas a ráfordítás, a leküzdendő feladat még nagyobb. Műholdat többféleképpen lehetne megsemmisíteni, elvileg. A Pentagon szakemberei még nem döntötték el, melyik módszert ültessék át a gyakorlatba. Merthogy módszerből nincs hiány. A műhold-hatástalanító technológiákat gyűjtőnéven ASAT-nak (Anti-Satellite weapons - műholdak elleni fegyverek) hívjuk. Mielőtt ezeket bemutatjuk, fontos hangsúlyozni, hogy fejlesztéseiket nem most kezdik, egyes programok évek, esetleg évtizedek óta futnak. A parazitaműholdak terve tűnik a legegyszerűbben megvalósíthatónak. Az ellenséges műhold fedélzetére kisebb űreszközöket juttatnának. Ezek aztán egészen addig várnak - s repülnek észrevétlenül a műholddal együtt -, míg parancsot nem kapnak programjuk végrehajtására. Ez lehetne a műhold adott műszerének vagy teljes rendszerének hatástalanítása is, akár egy nagyobb elektromos impulzussal, mely komolyan károsíthatja az űreszköz elektromos rendszereit. Egy másik terv a lézerágyúkkal foglalkozik. A fegyver használható lenne földről, levegőből és akár Föld körüli pályáról. Ennek (is) megfelelően többféle lézer fejlesztése folyik. A legelőrehaladottabb állapotban az oxigén-jód lézer (COIL) van, melyet egy átalakított Boeing 747-es fedélzetéről néhány évvel ezelőtt már ki is próbáltak. E fejlesztések elsődleges célja azonban nem műholdak, hanem támadó rakéták megsemmisítése több száz kilométer távolságból. (A COIL-programra eleddig 7 milliárd dollárt költött az Egyesült Államok.) Azonban a lézerek sem törnék darabokra, robbantanák fel a műholdat, mint az a filmekben látható. A cél a működésképtelenné tétel, akár csak a napelemek tönkretételével. Nem is lenne jó, ha lehetséges volna a felrobbantás. Ezzel ugyanis a megsemmisített hold sok ezer törmelékdarabja tovább keringene Föld körüli pályán, adott esetben becsapódásukkal megsemmisítve több más, hasonló pályán keringő műholdat. 1967-ben az ENSZ elfogadta az ún. világűregyezményt, melyet az Egyesült Államok is ratifikált. Érdemes szó szerint felidéznünk az egyezmény néhány sorát: \"A Szerződésben részes államok kötelezik magukat, hogy nukleáris fegyvereket vagy bármely másfajta tömegpusztító fegyvert hordozó semmilyen objektumot nem juttatnak föld körüli pályára, ilyen fegyvereket az égitesteken nem helyeznek el, illetve a világűrben semmilyen más módon sem tartanak.\" Tehát szó szerint a műholdak földről vagy repülőgépről történő megsemmisítése nem esik tiltás alá. Sőt, hagyományos (vagy lézer-) fegyverek lehetnek a világűrben (már az egyezmény készültekor voltak is), a szerződés kizárólag a tömegpusztító fegyvereket tartatja a földön. Victoria Samson, a CDI (Center for Defense Information - Védelmi Információs Központ) munkatársa azzal kapcsolatban, hogy szabad-e mindenféle tárgyalás nélkül az Egyesült Államoknak más nemzetek műholdjait megsemmisítő fegyvereket fejlesztenie, elmondta: \"A Pentagon egyszerűbbnek tartja az utólagos bocsánatkérést, mint az előzetes engedély megszerzését.\" Illetékesek ugyanakkor azt hangoztatják, egyelőre csak a rendszer működőképességéről akarnak meggyőződni, s már önmagában ez is még további éveket vesz igénybe. Horvai Ferenc Forrás:Népszabadság |
Hozzászólások |
| comments powered by Disqus |
Webáruház
