Ha egy autó vezérlőelektronikáját valaki feltuningolja, jóval nagyobb teljesítményre képes, mint a gyári beállításokkal. Jobban gyorsul, esetleg kevesebbet fogyaszt, mint a gyári alaphelyzet.

Nincs ez másképp a műholdvevőkkel sem. Na nem fogyaszt kevesebb áramot, de elég érdekes dolgokra lehet képes. A digitális műholdvevők valójában speciális számítógépek. Az \"agyukban\" futó programok határozzák meg milyen feladatokra alkalmasak.

Alaphelyzetben a műholdvevő processzorának az a feladata, hogy a műholdról érkező digitális jeleket feldolgozza, és kiválassza a jelfolyamból annak a csatornának a jelét, amit éppen nézni akarunk, ezek mellett tárolja a csatornalistát, megjelenítse a menüt (akár több nyelven is).

A műholdvevőben lévő processzor természetesen más feladatokra is képes, attól függően, hogy milyen program fut rajta, például képes sakkozni, szövegszerkesztésre, vagy mosógépvezérlésre, de természetesen ezek a funkciók egy műholdvevőben értelmetlenek lennének.

A gyártók hamar rájöttek, hogy plusz funkciókkal vonzóbbá tehetik a készülékeiket, ezért az alapfunkciók mellé egyéb szórakoztató programokat is gyakran beépítenek, mint játékok, bioritmus, öröknaptár, világóra stb.

A legnépszerűbb alkalmazásokat azonban a gyártók nem telepítik fel a készülékekre, hogy miért nem, az mindjárt érthetővé válik.

Cardsharing (kártyamegosztás):
A műholdvevő kártyaolvasójába helyezett előfizetői kártyát hozzáférhetővé teszi több készülék számára vezetékes, vezeték nélküli, vagy akár Internetes kapcsolaton keresztül. A rendszerbe kapcsolt összes műholdvevő úgy érzékeli, mintha lenne benne kártya, és már nyitja is az előfizetéses csatornákat. A klienskészülékekben még dekóderre sincs szükség, a legolcsóbb FTA vevővel is működik. Egy előfizetéssel és akár négy-öt vételi helyen is lehet TV-zni egymástól függetlenül. A kártyamegosztásnak a szolgáltatók ugyan nem örülnek, de elnézik, mivel van hivatalos előfizetés. Az az eset, ha valaki a szomszéddal osztozik, azonban már törvénysértő.

Multicrypt
A kártyaolvasóval ellátott műholdvevők rendszerint egy (pld. Conax), vagy maximum két kódrendszert (pld. Conax és Cryptoworks) ismernek. A gyártók általában azért csak egyféle kódrendszer licensszét vásárolják meg, így mert így olcsóbban tudják adni a készülékeket.
A multicrypt alkalmazás segítségével a beépített kártyaolvasóval más kódrendszerek kártyái is használhatók (Conax, Cryptoworks, Irdeto, Nagravision, Viacces, Seca) Ez kb. ahhoz hasonlítható, mint aminkor valaki márkanév nélküli terméket vásárol a piacon.

Softcam
Ez a legdurvább, ugyanis a softcam alkalmazással egy egyszerű műholdvevő is, dekóder és előfizetői kártya nélkül alkalmassá tehető kódolt adások vételére. Ezt pontosan tudják a műsorszolgáltatók is ezért, hogy megakadályozzák a kalózkodást, rendszeresen változtatják a kódoláshoz használt kulcsokat (key). Az Interneten számos honlapon megtalálhatók az úgynevezett kulcslisták (softcam.key) A megváltozott kulcsok (melyek szimpla számsorok) egy rejtett menüponton keresztül a készülék távirányítójával egyszerűen \"bepötyöghetők\" a műholdvevőbe. A softcam alkalmazása illegális, ezért a boltokban ne keressen senki ezzel \"felokosított\" készüléket.

A készülékekhez az Internetes oldalakon számos \"okos szoftver\" található, amelyeket egy úgynevezett nullmodem kábellel egyszerűen fel lehet tölteni a számítógépről a műholdvevőkre és máris mindhárom extra funkció elérhetővé válik. Az ilyen okosítás azonban drága mulatsággá is válhat, mivel a gyáritól eltérő szoftverek használata automatikus garanciavesztéssel jár.
A rendszeres TV-zést sem érdemes kizárólag softcam alkalmazással biztosítani mert ami ma nézhető, nem biztos, hogy holnap is az lesz. Örökös harc folyik a műsorszolgáltatók és a műholdas kalózok között. A kulcsváltásokat sokszor közvetlenül egy várva várt sportesemény vagy filmpremier előttre időzítik, így mire valaki megszerzi az Internetről a friss kulcsokat vége a műsornak. Ha valaki soha nem akar sötét képernyővel találkozni jobban jár, ha előfizet valamilyen műholdas csomagra, vagy kábel TV-re

Posta Tibor