SAT.HU ANTENNA SZAKÁRUHÁZ TERMÉKAJÁNLÓ |
Nem foglalkozik a parlament a médiatörvény-tervezettel |
| Dátum: 2007-03-17 18:46:17 | |
 Érdemben nem foglalkozik sem az Országgyűlés, sem annak kulturális és sajtó bizottsága azzal a médiatörvény-tervezettel, amelyet az Országos Rádió és Televízió Testület (ORTT) felkérésére készített közel kétéves munkával egy szakértői bizottság. |
| Pető Iván, a kulturális bizottság elnöke az MTI érdeklődésére úgy nyilatkozott: a rádiózásról és televíziózásról szóló törvény módosításával is járó uniós jogharmonizációról folytatott ötpárti tárgyalások \"átterjedtek a médiatörvény által érintett más területekre is\", ennek kapcsán pedig abban állapodtak meg az érintett politikai erők, hogy ezen túlmenően a jogszabályt nem változtatják meg.
\"Más alapon kívánják a médiaügyeket e megállapodás szerint a pártok kezelni\" - mondta a szabad demokrata politikus, megjegyezve, több külön törvényben szabályoznák a területet, így \"a bizottság nem foglalkozik ebben az értelemben külön\" az anyaggal, amelyet megkaptak ugyan a képviselők, ám parlamenti irománnyá nem vált. Az ORTT elnöke, Kovács György annak a véleményének adott hangot, hogy \"nem vész kárba\" a munka, hiszen annak számos eleme beépíthető az új struktúrájú szabályozásba. Tavaly év végén juttatta a Miniszterelnöki Hivatalhoz, az Országgyűlés kulturális és sajtó bizottságához, valamint a szövegben megemlített valamennyi fórumhoz a felkérésére készített médiatörvény-tervezetet az ORTT abban a reményben, hogy a szakbizottság azt indítványként a törvényhozás elé terjeszti. A tervezetről A dokumentum - az MTI október eleji információja szerint - azt tartalmazza, hogy a közszolgálati médiumoknak összesen ötvenmilliárd forintnyi éves juttatásból kellene gazdálkodniuk a hatályba lépés utáni első naptári esztendőben, ez az összeg pedig évente a jegybank által megállapított infláció mértékében emelkedne. Az elektronikus médiaszabályozásról szóló törvény tervezete \"államtól független országos közszolgálati műsorszolgáltatásokkal\" és továbbra is három intézménnyel - a Duna Televízióval, a Magyar Rádióval és a Magyar Televízióval - számol, ám ezeket tulajdonosi képviselőként egyetlen közalapítvány felügyelné. A jogszabály-javaslat szerint külön törvényben szabályoznák részletesen a közszolgálati médiumok működésével kapcsolatos kérdéseket. Az általános tematikájú csatornáknak évi műsoridejük több mint felét európai, minimum harmadát magyar nyelven vagy hazai alkotások alapján készült műveknek kellene kitöltenie; legalább tíz százalék a független alkotások minimális aránya a tervezet szerint, míg a nem szakosított médiumok számára tévék esetében húsz, rádióknál tizenöt percnyi egybefüggő híradást írna elő főműsoridőben. A három médiakuratórium helyébe lépő Országos Közszolgálati Műsorszolgáltatási Tanács kilenc - újra nem választható - tagját egyetlen szavazással választaná meg a parlamenti képviselők kétharmada. Többségük a parlamenti frakciók jelölőtestületének indítványa alapján nyerné el a megbízatást. A mostani kuratóriumi rendszert idézi, hogy egy tagot a Magyar Tudományos Akadémia elnöksége a Magyar Rektori Konferenciával közösen, egyet - konszenzussal - a katolikus, a református, az evangélikus egyház és a zsidó hitközségek, egyet az országos kisebbségi önkormányzatok és a határon túli magyar szervezetek, egyet pedig az Országos Érdekegyeztető Tanács munkaadói és munkavállalói oldala ajánlana. A három - a közalapítvány tulajdonában lévő, egyszemélyes, zártkörű, nonprofit részvénytársaságként működő - közmédium élén öttagú igazgatótanács állna. Ebben az elnök, a szakmai és gazdasági helyettese, valamint a közalapítvány tulajdonosi testületének két kinevezettje kapna helyet. MTI |
Hozzászólások |
| comments powered by Disqus |
Webáruház
