SAT.HU ANTENNA SZAKÁRUHÁZ TERMÉKAJÁNLÓ |
Tíz év után megszületett az új médiatörvény-tervezet |
| Dátum: 2006-11-21 23:47:44 | |
 Az ORTT napokon belül benyújtja az új médiatörvény-tervezet végső változatát |
| - Egy új törvényről van szó. Ön szerint mikor lesz ebből a tervezetből új médiatörvény, vagy a médiatörvény új változata?
- Ezt ma Magyarországon senki nem tudja megmondani - válaszol Bogdán Tibor, az ORTT jogásza. - Egy szempontból mindenképpen egy előrelépés ez a tervezet: 1996 óta, amikor a ma hatályos médiatörvényt elfogadták, sok koncepció született, de ez az első, széles körű szakmai vita után létrejött normaszöveg. Ha nem is teljes körű szakmai konszenzus van körülötte, mindenképpen egy olyan színvonalas tervezetről van szó, ami mindenképpen alapul szolgálhat egy országgyűlési törvényelőkészítő munkának. - Tehát a 10 év óta első, elfogadott tervezetről beszélünk, ami önmagában ettől újdonság, hogy van, tehát a puszta léte az öröm. Milyen módon próbálná a törvénytervezet garantálni a közszolgálatiságot, amikor mindannyian jól tudjuk, hogy az lehet független, akinek van pénze rá, hogy független legyen. - A közszolgálatiság tekintetében egy szervezeti és egy pénzügyi garancia jelenne meg. A pénzügyi garancia régi vágy a közszolgálatban. Egy előre, ebben a tervezetben 5-10 évre kiszámítható finanszírozás lenne, amit egy kétharmados törvény állapítana meg, és az inflációt követve növelve folyósítanák ezt a támogatást. Ebből se elvenni, de hozzátenni sem lehet értelemszerűen. Egy meghatározott feladathoz rendelnének egy pénzösszeget, amivel a közszolgálati műsort sugárzó részvénytársaságoknak - és ez is egy változás - egy tulajdonosi testületnek kéne gazdálkodnia. A tervezet szerint a ma három közszolgálati médiumnak egy tulajdonosi testülete lenne, amely gyakorlatilag az egész fölött egy felügyeletet, tulajdonosi jogokat gyakorolna, és lényegében a gazdálkodásukat is irányítaná. - Ilyen értelemben csökkenne a főnökök száma? - Feltétlenül, mert nem lenne nagykuratórium, meg kiskuratórium, hanem egy testület lenne. És ezt az egy testületet egy parlamenti ciklusnál hosszabb időre választanák, konszenzusos alapon. - A politikusoknak semmilyen beleszólásuk sem lenne a köztestület, illetve a közalapítvány felügyelő bizottságának tagjainak megválasztásába? - De, lenne egy egyszeri alkalom, amikor megválasztják ezt a testületet. De a jelölési folyamatba bekerülne a tudományos akadémia, az egyetemek, az egyházak is. Ezt követően hosszabb távra egy listás szavazással választanák meg a tulajdonosi testület, méghozzá konszenzusra kellene jutni. Ez az egyik lényeges elem. A másik pedig az, hogy nem választhatók újra, tehát senki nem kacsintgathat abba az irányba, hogy megfeleljen kellőképpen bizonyos politikai elvárásoknak, és akkor biztosan újraválasztják őt. - Akkor a jogi síkról lépjünk egy hipotetikus síkra. Annak alapján, amit elmondott, úgy tűnik, tényleg a törvény bizonyos függetlenséget biztosítana szabálya által a közszolgálati médiumoknak. Ennek alapján térjünk vissza az első kérdésre, milyen esélyt lát arra, hogy erről lesz közmegegyezés, hiszen a pártoknak nem ez az érdekük? - Azt gondolom, csak úgy szabadna médiatörvényt csinálni, amikor a rövid távú érdekeken mindenki fölülemelkedik. A bizottság úgy gondolta, hogy a jelenlegi állapot nem igazán tartható tovább semmilyen szempontból, sem minőségi, sem finanszírozási oldalról. Elég sok támadás éri külföldről is a magyar közszolgálati médiumokat, az Európai Unió részéről is, hogy nem felel meg az uniós gyakorlatnak és az uniós elvárásoknak. Egy dolgot még hozzátennék: a pártatlanságnak egy, a jelenleginél magasabb színvonalú követelményét támasztaná a tervezet. Megpróbáltuk kidolgozni azokat a garanciáit is, amelyek alapján ez a pártatlansági követelmény érvényesülni is tudna a közszolgálati, sőt a nagykereskedelmi médiumokban is. Farkas Erika Forrás:www.radio.hu |
Hozzászólások |
| comments powered by Disqus |
Webáruház
