Idén már 82-re szaporodott a magyar nyelven fogható csatornák száma, a piac tehát minden korábbinál jobban felaprózodott. A tévécsatornák egyharmadának a lefedettsége kevesebb mint húsz százalék, és nagy többségüknek közönségaránya – a teljes napot és a teljes lakosságot figyelembe véve – egy százalék alatt van: az AGB Nielsen kimutatása szerint tavaly a nyolcvan csatornából 65-nek volt kisebb a részesedése egy százaléknál, egy és két százalék között kilenc csatorna volt, kettő és tíz között három, és afölött szintén három. Jellemző, hogy bár a csatornák száma folyamatosan nő, a bővülés a két százalék alatti közönségaránnyal rendelkezők csoportját dagasztja, az efölötti részesedést elérő csatonák száma hosszú évek óta szinte állandó.

Jellemző tendencia, hogy míg 2007-ig évente néhány perccel csökkent a tévénézésre fordított idő, ez a folyamat tavaly az AGB Nielsen kimutatása szerint megfordult: míg egy tévénéző 2007-ben naponta átlagosan 259 percet töltött a tévé előtt, addig 2008-ban ez az érték 260 percre nőtt a teljes lakosság körében. A 18-49 évesek körében a növekedés még nagyobb volt, a 2007-es 216 perc helyett 2008-ban már 220 percet néztek tévét naponta.

Az AGB Nielsen adatai szerint 2008-ban a gyerekcsatornák, az általános szórakoztató csatornák, az ismeretterjesztő csatornák és a zenecsatornák tudták növelni elérésüket és azt az időt, amit egy néző a csatornára fordít.

Az életmódcsatornák és a hírcsatornák a napi átlagos elérésüket tudták növelni, változatlan nézési idő mellett, de itt szerepet játszhatott az új csatornák megjelenése is. A sportcsatornák elérése stagnált, de a nézésükre fordított idő csökkent.

A hír folytatása itt.

Szerzői:   Bejczy Sándor, kutató

                Csuday Gábor

                Szalai-Burszán Balázs

Az hír eredeti forrása: Kreatív Online, www.kreativ.hu