A magyarországi digitális televíziózás bevezetésével együtt egyre több 16:9-es oldalarányú, azaz „szélesvásznú” tévéműsorral találkozhatnak a nézők. A két hazai közszolgálati csatorna az Antenna Hungária földfelszíni digitális DVB-T platformján ezenfelül HD, tehát nagyfelbontású műsorok sugárzását is biztosítja az M1 HD, M2 HD és a Duna HD keretein belül. A nagyfelbontású műsorok a HD-szabvány értelmében mindenképpen 16:9-es arányban jelennek meg, míg a hagyományos, azaz SD felbontású műsorok esetén lehetőség van mind 4:3-as (hagyományos televíziók képernyői), mind 16:9-es (LCD és plazmatelevíziók széles képernyői) képek sugárzására.

 

A digitális átállás körüli hazai bonyodalmak és kezdeti nehézségek után a Magyar Televízió és a Duna Televízió elhatározta, hogy a lehetőségekhez képest minél korszerűbb kép- és hangminőséget fog biztosítani a DVB-T nézői számára. Ennek érdekében ősszel számos saját gyártású műsor, köztük az MTV Híradója, dokumentumfilmek és magazinműsorok is az új, 16:9-es arányban lesznek láthatóak, és a sorozatok és dokumentumfilmek esetében egyre több lesz a HD-tartalmú műsor. Az átmeneti időszakban viszont nem kevés problémát okoz a kétféle, azaz 4:3-as és 16:9-es műsorok váltakozása, és a helyes képarányváltás sokszor még az adóberendezés irányításáért felelős szakemberek figyelmét is elkerülte. E hibák kiküszöbölése érdekében a műsorszolgáltatók megkezdték az úgynevezett AFD és WSS jelek sugárzását, amelyek a digitális vevőnek, vagy a digitális vevővel ellátott televíziónak „megmondják”, hogy az épp látható műsor milyen képaránnyal jelenik meg helyesen. Ha tehát például a Magyar Televízió a cikk írásakor még 4:3-ban sugárzott híradója után a műsorajánló 16:9-es képarányú jelet tartalmaz, akkor a digitális vevő a jel érzékelésekor automatikusan 16:9-re vált, tehát a kép teljes egészében ki fogja tölteni a széles LCD- vagy plazmaképernyőt. Mihelyt a következő adás ismét 4:3-as arányú, a megfelelő jel érzékelésekor a vevő visszavált a 4:3-as arányra, tehát nem húzza szét a képet, hanem úgynevezett pillarbox formátumban hagyva, két fekete oldalsó csíkkal együtt jeleníti azt meg a képernyőn. Ehhez természetesen a vevőnek és a televíziónak is helyes beállítás szerint kell működnie: ha 16:9-es megjelenítővel rendelkezünk, akkor a digitális vevőegység menüjében a 16:9-es arányt, valamint a P/B, azaz pillarbox beállításokat kell választanunk, ha nem akarjuk, hogy a 4:3-as arányú képet a készülék széthúzza 16:9-re, és így csupa széltében torzított alakot élvezhessünk.

 

Fordított a helyzet abban az esetben, ha televíziónk hagyományos, 4:3-as képernyővel rendelkezik, de szeretnénk megjeleníteni rajta a földfelszíni digitális adásokat. A digitális vevőkészülék menüjében most a 4:3-as arányt, illetve az L/B, azaz letterbox megjelenítést kell kiválasztanunk, ha a sugárzott műsort mindig helyes képarányban szeretnénk élvezni. Ha így járunk el, akkor a digitális vevőkészülék a 4:3-as adásoknál teljes egészében ki fogja tölteni képtartalommal a 4:3-as képernyőt, míg 16:9-es adásoknál két fekete csík fog megjelenni a képernyő tetején és alján. Ugyanezt a jelenséget tapasztalhatják azok, akik hagyományos képcsöves tévén néznek szélesvásznú DVD-filmet, amennyiben a DVD-lejátszó menüjében az eredeti filmarányoknak megfelelő beállításokat hajtottuk végre.

 

Az eddig elmondottak csak a digitális műsorsugárzásra vonatkoznak, az analóg földfelszíni műsorsugárzásra nem. Mi a helyzet tehát azokkal a készülékekkel, amelyek csak analóg jelet fognak? Antennás vétellel egy-két évig még fogható lesz az MTV1, a TV2 és az RTL Klub műsora, ám a teljes digitális átállásig és az analóg adók lekapcsolásáig hátralévő időben is egyre több 16:9-es műsor fog megjelenni a kínálatban. Az antennás vételre beállított analóg televíziók a 16:9-es tartalmú műsorokat úgy jelenítik meg, mintha az eredeti 16:9-es képtartalmat lekicsinyítették volna annyira, hogy a kép szélei ne maradjanak le a képernyőről, aminek viszont az lesz a következménye, hogy alul és felül két fekete csík lesz látható. Ezek a fekete csíkok azonban – ellentétben a digitális AFD és WSS jelekkel vezérelt készülékekkel – nem „üres” képrészek abban az értelemben, hogy ne lennének bennük aktív képpontok (pixelek), csupán a 16:9-es képtartalom nem használja ki azokat. Jó példa erre, amikor a műsorok és a korhatárkarikák logói a fekete sávban láthatók (TV2, RTL Klub), de a film maga 16:9-es arányú. A valódi 16:9-es műsorsugárzás analóg hálózatban is lehetséges volna, ahogy teszik ezt évek óta például Németországban. A hazai analóg tévékészülék-állomány csupán elenyésző része rendelkezik azonban olyan lehetőséggel, hogy a függőlegesen széthúzott, úgynevezett anamorf képtartalmat összenyomva, valódi 16:9-es arányú képet jelenítsen meg a képernyőn, amikor is már a felső és alsó fekete csík valóban képtartalom és pixel nélküli, üres rész lenne, és a látható képrészben dolgozna az összes aktív képpont, sokkal élesebb és kontrasztosabb képet biztosítva ezáltal.

 

Összegezve tehát érdemes odafigyelni a készülékek helyes beállítására annak érdekében, hogy a legújabb műsorsugárzási szabványoknak megfelelően, valóban jó minőségben élvezhessük a műsorokat. Ugyanez igaz azokra a HD-képes, azaz nagyfelbontású műsorokat megjeleníteni tudó televíziókra, amelyeket sokszor nem megfelelő módon kötnek össze a digitális vevővel, vagy a beállításokban rossz paramétereket adnak meg. HD-kép csak akkor lesz látható a tévén, ha nem scart- vagy egyéb analóg kimenetről kötjük rá a vevőnket, hanem HDMI, azaz nagyfelbontású digitális adatátvitelt biztosító kábellel. A nagyfelbontású műsor megjelenítéséhez továbbá az is elengedhetetlenül szükséges, hogy a digitális vevőegység menüjében a 720p, vagy a 1080i beállításokat válasszuk, ellenkező esetben a készülék SD, azaz hagyományos felbontásra fogja lebutítani a HD adást. Megfelelő beállításokkal viszont lenyűgöző lesz a különbség a valóban HD-tartalmú műsorok és az SD adások között.

 

 

 

Doga