Budapesten és közvetlen környékén 2009 eleje óta foghatók digitális földfelszíni terjesztésű, úgynevezett DAB+ rendszerű rádióműsorok. A digitális rádiós műsorsugárzás első fázisában, 1995 és 2008 között folytak a jelenlegi DAB+ elődjének tekinthető DAB rendszerű kísérletek, amelyek az MPEG1-es tömörítést alkalmazták. A DAB Budapest nevű multiplexben a Magyar Rádió három műsora mellett egy klasszikus és jazz-zenei összeállítás sugárzó, Classic+ nevű adó volt hallható. Annak idején egy TechniSat márkájú DAB-rádióval vettem az adásokat, a Széchenyi-hegyi adótorony által ellátott terület nyugati határán, ami a gyakorlatban azt eredményezte, hogy lakáson belül szélsőségesen ingadozó, a nulla és a 70-80%-os jelszint között mozgó térerő volt tapasztalható. Az adások hangminősége jó, a Classic+ esetében kitűnő, CD-közeli volt, köszönhetően a magas, emlékeim szerint 192kbit/másodperces bitsebességnek.

A digitális műsorszórási technológia fejlődésének köszönhetően az MPEG1-es tömörítést felváltotta az úgynevezett AAC+ tömörítési eljárás, ami egy adott frekvencián mintegy kétszer több, jó minőségű adót tud megszólaltatni, mint az MPEG1-es rendszer. A Budapesten és környékén közel egy éve hallható DAB+ multiplex is az AAC+ tömörítést alkalmazza, aminek köszönhetően egyetlen frekvencián, azaz a digitális rádiós műsorszórás számára kijelölt VHFIII-as frekvenciatartomány 11D csatornáján, a 222.064MHz-en a cikk írásakor 12 adó fogható, különböző minőségben. A leggyengébb minőségben, azaz a legkisebb bitrátával a Magyar Rádió MR1 Kossuth műsora és a Klub Rádió hallható, mindössze 48kbit/s-os bitsebesség mellett, ami alig haladja meg a középhullám hangminőségét. Beszédes műsorokra elegendő, de zenei közvetítésre alkalmatlan ez a tömörítés. Egy fokkal jobb, de zenére még mindig gyenge beállítás a Juventus Rádió, az MR2 Petőfi, a Lánchíd Rádió, a Magyar Katolikus Rádió és a Gazdasági Rádió 64kbit/s-os bitsebessége, ami messze elmarad az FM rádióknál megszokott hangzásképtől. Ha analóg hasonlattal kívánnánk élni, a magas hangok egy koszos, vagy rosszul beállított magnófej által reprodukált, matt, mosott hangzáshoz hasonlítanak, míg a dinamika és a középtartományok viszonylag rendben vannak. A DAB+ hangzásának előnyei 96kbit/s-nál és e fölött mutatkoznak meg igazán: ebben a beállításban hallható a budapesti A-multiplexben az MR3 Bartók Rádió, a Swiss Classic, a Swiss Pop és a Swiss Jazz, valamint a Radio Café műsora. Ezek az adók már valóban CD-közeli hangzást, az FM-nél érezhetően dinamikusabb, szélesebb frekvenciatartományú, teltebb hangképet biztosítanak, ami új szintre emeli a rádiózás minőségét.

A DAB+ műsorokat egy Sangean DPR-99 típusú digitális rádióval, és egy Sennheiser HD-218-as fejhallgatóval hallgattam Budán, Budakeszin és környékén. Ellentétben a 2008-ban leállított DAB-rendszerű sugárzással a DAB+ jeleket immár három adótoronyról, azaz a budapesti Széchenyi-hegyi nagyadó mellett a Hármashatár-hegyi toronyról és a pesti Száva utcai adótoronyról is sugározzák, aminek köszönhetően sokkal stabilabb vétel érhető el mind autóban, mind lakáson belül. Az említett műsorok egyelőre tesztjelleggel sugároznak, de így is elérhetőek a DAB-nál és az FM RDS-nél már megszokott szöveges információk: az adók neveinek, a műsorok típusainak, a pontos időnek és a dátumnak, valamint az épp hallható műsor nevének szöveges megjelenítése. Emellett a kijelzőről leolvasható a beállított multiplex neve és frekvenciája, az adott műsor bitsebessége, valamint az adótorony által nyújtott térerősség mértéke.

Az Antenna Hungária tervei és ígérete szerint a digitális adóhálózat a közeljövőben bővülni fog, ezzel párhuzamosan remélhetően megkötik azokat a szerződéseket is, amelyek lehetővé fogják tenni a multiplexek teljes és üzemszerű kihasználását. Ha így lesz, Magyarországon is elterjedhet, és a rádiókészülékek ma még igen borsos árainak csökkenésével hamar népszerűvé válhat a digitális rádiózás.

Doga