Magyar Reklámszövetség Sajtóközlemény
2014. június 2.

A szakmai szövetségek egyöntetűen elutasítják az iparági párbeszéd nélkül benyújtott reklámadóra vonatkozó törvénytervezet tartalmát

A kommunikációs iparág a Magyar Reklámszövetség összefogásával a tavalyi és idei évben tárgyalásokat folytatott a kormányzattal az iparágat érintő esetleges új adónemek kapcsán. Ezen folyamatok alapján meglepetésként érte az iparágat és annak meghatározó szakmai szervezeteit, hogy az elmúlt napokban a sajtó tényként kezelte a reklámadót tartalmazó törvénytervezet újbóli felvetését, majd ez az Országgyűlés honlapján a mai napon meg is jelent, lévén az iparágat erről a kormányzat semmilyen módon nem értesítette.

A tervezet a tavalyi javaslatnál is súlyosabb terheket róna a magyar médiavállalkozásokra, amelyek jelenleg is számos adónem formájában járulnak hozzá a közös teherviseléshez. További versenyhátrányt jelent a kivetendő adó a magyar kommunikációs iparág számára az olyan globális szereplőkkel (pl. Google, Facebook) szemben, akik a magyar reklámpiaci bevételek jelentős részét képviselik.

A reklámadó összege a médiavállalkozások oldalán költségnövekedésként jelentkezik, amelyet a médiavállalatoknak ki kell gazdálkodni - mivel az áremelés a jelenlegi piaci viszonyok között szinte lehetetlen, ezért félő, hogy a kieső bevételre adott válasz csak a munkahelyek megszüntetése, valamint a magyar nyelvű tartalomelőállítás visszafogása lehet.

Különösen súlyos következményekkel járhat az adó kivetése a televíziós szektorban, amely az adó sávos szerkezete miatt a legnagyobb befizető lehet. Az adó összegének kigazdálkodására adott végső válasz a magyar székhelyű vállalkozások külföldre költözése lehet, amely természetesen még nagyobb volumenű munkahely-csökkenéssel illetve költségvetési bevételkieséssel járna.

A reklámadó azonban nem csak a médiavállalkozásokat, hanem áttételeken keresztül az egész kommunikációs iparágat, így a hirdetőket, a reklámügynökségeket valamint az egyéb kiegészítő szolgáltatásokat végző, jellemzően magyar kkv-kból álló szegmenseket is károsan érintené.

A Magyar Reklámszövetség tavalyi kutatása kimutatta, hogy minden reklámra költött 10 forint 47 forintttal járul hozzá a nemzetgazdaság növekedéséhez. A kommunikációs iparág a nemzetgazdaság motorja, ilyen módon a tervezett adóból remélt költségvetési bevétel eltörpül azon káros hatásokhoz képest, amely az iparág szűküléséből, ilyen módon az innováció csökkenéséből, a munkahelyek elvesztéséből és a fogyasztás csökkenéséből érintheti a költségvetést.

Az iparági szervezetek a fentiek alapján ezúton is arra kérik a Kormányt, hogy vizsgálja felül a reklámadó bevezetésére vonatkozó javaslatot, illetve tartsa fent az iparággal azt a párbeszédet, amely hozzájárul ahhoz, hogy a kommunikációs szektor továbbra is betölthesse a magyar gazdaság növekedésében játszott fontos szerepét.

Magyar Reklámszövetség
Direkt- és Interaktív Marketing Szövetség
Helyi Rádiók Országos Egyesülete
Interactive Advertising Bureau Hungary
Magyar Elektronikus Műsorszolgáltatók Egyesülete Magyar Lapkiadók Egyesülete
Magyar Marketing Szövetség
Magyarországi Kommunikációs Ügynökségek Szövetsége Magyarországi Tartalomszolgáltatók Egyesülete
POPAI Magyarországi Egyesület
Professzionális Piackutatók Társasága
Rádiós Médiaszolgáltatók Egyesülete
Reklám Világszövetsége Magyar Tagozata
Repropress Magyar Lapkiadók Reprográfiai Egyesülete

További információ: Balogh Virág
06 30 560 6565 balogh.virag@mrsz.hu