Ultra vékony és hajlított: a két legnagyobb tévégyártó, a Samsung és az LG a CES elektrotechnikai vásáron olyan prototípusokat mutatott be, amelyek képernyői gombnyomásra változtatják alakjukat. A mai megszokott lapos megjelenésű képernyőből kívánságra motorok segítségével a mozikban is látható, hajlított képernyőt lehet „varázsolni”. A különleges készülékek árairól és piaci bevezetéséről egyelőre nem adtak felvilágosítást a gyártók.

A tévégyártók mindent elkövetnek, hogy ismét kívánatossá tegyék termékeiket a vásárlók számára. Az utóbbi időben ugyanis jelentősen csökkent a lapos televíziók forgalma, miután a szakma sokáig profitált abból, hogy az emberek lecserélték hagyományos, katódsugárcsöves képernyővel szerelt dobozaikat. Az új technológiájú, LCD televíziók képminősége folyamatosan javult, és piackutatási felmérések szerint egy mai lapos televíziót átlagosan nyolc és fél évig használnak tulajdonosaik. Steve Koenig, a CEA vásárszervezője mindazonáltal látni véli a fényt az alagút végén: számos gyártó tartogat 2015 és 2017 közöttre olyan technológiai újdonságokat, amelyek arra késztethetik a fogyasztókat, hogy ismét megvegyenek egy-egy új készüléket.

Miután a térhatású képmegjelenítés, azaz a 3D nem bizonyult vevőcsalogató technológiának, a televíziós iparág nem akar még egyszer ehhez hasonló hibát elkövetni. Az idei CES kiállításra ezért már nem a 3D, hanem az Ultra HD és a hajlított képernyők hívószavával érkeztek. A Samsung és az LG csúcsmodelljei óriási, 267 cm-es képátlóval rendelkező modellek, amelyek hajlított képernyői bizonyos térérzetet csempésznek a képi megjelenítés élményhatásába. Az Ultra HD felbontás pedig négyszer több képi alkotóelem megjelenítését teszi lehetővé, mint a ma már szabvánnyá vált Full HD felbontás. Problémát jelent viszont a megjeleníthető UHD-tartalmak szűkös volta – még a Blue-ray lemezeken is egyelőre csupán Full HD-ban rögzített filmek kaphatók. Megoldást jelenthetnek a világhálóról letölthető UHD-tartalmak.

Reed Hastings, a Netflix internetes videotéka igazgatója a vásáron felkereste mind az LG, mind a Sony standját. A japán márka először nyilatkozott arról, milyen internetes sebesség szükséges ahhoz, hogy UHD-televízióin lejátszhatóak legyenek a 4K-s tartalmak. Az eredmény meghökkentően alacsony értéket mutatott: mindössze 15 Mbit/s-os letöltési sebesség mellett is működik a rendszer, igaz ehhez a Sony által a saját UHD-televíziói számára kifejlesztett speciális tömörítési eljárás szükséges. Alternatívaként nagy kapacitású merevlemezek használhatók, amelyeken tárolni lehet az UHD-filmeket és műsorokat.

Az aktuális televíziós készülékkínálat harmadik oszlopa az internetes csatlakoztathatóság lehetősége. Az úgynevezett okos (Smart) tévék ma már nem jelentenek újdonságot, ám a felhasználók sokszor panaszkodnak az készülékek nehézkes internetes működésére. A sokszor lassú és kényelmetlen kezelhetőségen igyekeznek javítani a gyártók olyan mobil alkalmazásokkal, amelyek az okostelefonokhoz hasonló felhasználói élményt nyújtanak a nézőknek is.  Az LG, a Panasonic és a Philips televíziói például a jövőben sok hasonlóságot fognak mutatni a mai táblagépekhez és okostelefonokhoz. A Philips televíziókat gyártó kínai TPV cég az Android rendszert, míg a Panasonic a Mozilla Firefox operációs rendszerét, az LG pedig az okostelefonok platformján áttörést elérni nem tudó WebOS szoftvert fogja alkalmazni internetre köthető okostelevízióin. Míg az LG saját alkalmazásboltot kíván létrehozni készülékei applikációkkal történő ellátásához, addig a Philips a Google Android jól működő piacterét fogja elérhetővé tenni készülékei számára. A jövőben megjelenő négymagos chippel szerelt modelleken a Play Store számos látványos játékát is futtathatják majd a felhasználók.

Doga

Forrás: www.digitalfernsehen.de